
A azt mondja meg, hova húzna az átlag, ha ugyanazt a dobást nagyon sokszor megismételnénk. Három kocka, hat oldal, két sikeres oldal: a siker esélye egy kockán 2/6, a várható sikeres kocka 3 · 1/3 = 1. Egy este ettől egy egész kockával is eltérhet, és ez nem hiba a számolásban. Ez a .
A stratégia ott kezdődik, ahol a dobás előtt van döntés. Ha a szabály csak annyit kér, hogy dobj, és az eredmény diktál, a döntéssűrűség alacsony. Ha a dobás előtt választható, melyik erőforrást kockáztatod, vagy melyik tartalékot tartod meg egy gyenge körre, a kocka a terv költsége, nem a terv helyettesítője. A ezt a különbséget osztályozza. A szemle a magas osztályt nem ítéletnek írja. Vannak asztalok, amelyek a kilengést keresik. A szöveg csak megnevezi.
Egy parti kevés minta. Öt kör három kockával tizenöt dobás. A binomiális szórás ekkora mintán bőven elég ahhoz, hogy a gyengébb terv előzze a jobbat. Ezért a szemle nem von le „nyert, tehát helyes” következtetést egyetlen lejátszásból. A modell ismétlése a számolóban olcsó, a parti ismétlése nem az.
A táblás szabályok egy része a dobást közös eseménnyé teszi: mindenki ugyanabból a körből termel, aki a kijött számra épített. Ilyenkor a véletlen a tábla egyenlőtlenségét nagyítja fel, mert a jó hely korábban is többet kapott. A stratégiai válasz a diverzifikáció, ha a pontozó engedi, vagy a csere a szomszéddal, ha a szabály cserét ad. A csere a szórás egy részét tárgyalássá alakítja.
Binomiális képlet
n független dobás, mindegyik p eséllyel siker. Pontosan k siker aránya C(n, k) · p^k · (1−p)^(n−k). Legalább egy siker: 1 − (1−p)^n. A számoló ezt írja ki, és mellé a várható értéket, n·p-t. A bemenet egész szám. Ha a sikeres oldalak száma nagyobb, mint a kocka oldalszáma, a modell megáll, és nem talál ki arányt.
Mit ne olvass ki egy estéből
Három egymás utáni gyenge dobás nem bizonyítja, hogy a „tartalék” stratégia hibás, és nem ígéri, hogy a következő dobás erős lesz. A kockának nincs tartozása. Aki a következő kört a „már kijár” alapon tervezi, a modellt cseréli le egy szokásra. A lap ezt a szokást nem erősíti, és nem szervez dobást.
A képlet a főoldali számolóban ugyanígy fut. Rokon fogalom a készletnél: a hipergeometrikus húzás, ahol a lapok nem függetlenek.